Nail spontán a cukorbetegség kezelésből
Átírás 1 2 A krónikus vesebetegségek kórlefolyása A betegek többségénél a krónikus vesebetegség észrevétlenül alakul ki, és évekig, évtizedekig komolyabb panaszt nem okoz. Vezető tüneteit a kóros vizeletleletet, a glomeruláris és tubuláris funkciók beszűkülését, esetleg az ion- és sav-bázis anyagcsere eltéréseit, a vérképzés zavarát vagy a kísérő magas vérnyomást a korai szakaszban többnyire véletlenszerűen, szűrővizsgálat vagy egyéb okok miatt végzett vizsgálatok mutatják ki.
Gyakran előfordul, hogy a beteg csak a végstádiumú veseelégtelenség állapotában kerül orvoshoz, amikor már vesepótló kezelés válik szükségessé. Gyakori azonban, hogy a folyamat a progresszió mértékétől függően előbb vagy utóbb teljes veseelégtelenséghez vezet.
A végstádiumban a beteg életét valamilyen vesepótló kezeléssel tudjuk csak fenntartani, mely kezelések utóbbi időben bekövetkező fejlődése a beteg túlélési esélyeit jelentősen megnövelte.
Azonban az uraemiás állapot hosszú távú következményei, a kezelés szövődményei, az alap- és kísérő betegségek progressziója, az állandó orvosi felügyelet szükségessége gyökeresen megváltoztatja a beteg életét.
Ezek közül az első a krónikus vesebetegség jó vesefunkciókkal, második a krónikus veseelégtelenség kialakulása és annak progressziója, harmadik pedig a végstádiumú veseelégtelenség.
Ez utóbbi esetekben a betegnek nincs betegségtudata, amit elősegít az is, hogy ebben a szakaszban vagy fel sem ismerik a zajló vesebetegséget, vagy ha az orvos szembesül a kóros vizeletlelettel, azt hajlamos elbagatellizálni, és inkább megnyugtatja a beteget ahelyett, hogy nefrológus szakorvoshoz irányítaná. A rossz döntést látszólag megerősíti az is, hogy nagy a vesék rezerv kapacitása, a folyamat lassú progressziója miatt a beteg laboratóriumi értékeiben akár évekig nem következik be lényeges változás.

Gyakran azonban nem veszik figyelembe, hogy rutin laboratóriumi vizsgálatokkal mért szérumkreatinin-érték még akkor is a normáltartományban marad, amikor a nephronok fele már elpusztult. Ezért a szérumkreatinin helyett a vesefunkció mértékének megítélésére a számított clearance értékét kell figyelembe venni.
Természetesen előfordulhat az a szerencsés eset is, hogy a betegség spontán gyógyul, vagy tartósan remisszióba kerül, de ez nem adhat okot arra, hogy a beteget ne szakember gondozza, aki kellő tapasztalatokkal rendelkezik a diagnosztikus és terápiás döntésekben. Azokban az esetekben, amikor a kezelőorvos a betegét enyhén beszűkült vesefunkciókkal küldi nefrológushoz, valójában már előrehaladt vesekárosodással állunk szemben, és a beteg ekkor már a vesebetegségének súlyos stádiumában, a veseelégtelenség állapotában van.
Ilyenkor már a nefrológusnak sincs sok esélye a betegség meggyógyítására, de rendkívül fontos feladata a rendszeres gondozás, melynek során a veseelégtelenség progressziójának csökkentése és a szövődmények kivédése a cél. Itt is fontos az alapbetegség kezelése, de egyre nagyobb jelentősége lesz a vérnyomás beállításának, a diétának, a folyadék- és só-víz háztartás, illetve a sav-bázis egyensúly biztosításának. A gondozás során egyre fontosabb feladat a beteg felkészítése a vesepótló kezelésre, aminek igényes személyi és tárgyi feltételeit csak szakintézeti háttér mellett lehet optimálisan biztosítani.
A vesebetegség második szakasza a dialízis megkezdéséig, esetleg a korai transzplantációig tart. A vesebetegek gondozásának csődjét jelenti, amikor a beteg váratlanul fellépő, súlyos uraemiás tünetekkel kerül kórházba, és csak ekkor derül ki a már végstádiumban levő veseelégtelensége.
A beteg számára a legsúlyosabb pszichoszociális problémát a végstádiumú vesebetegség szakában a művesekezelés megkezdésével való szembesülés jelenti. A beteg ekkor döbben rá, hogy betegsége élete végéig tartó orvosi felügyeletet, rendszeresen végzett dialíziskezeléseket, géptől, személyzettől való függőséget, állandó kiszolgáltatottságot, nail spontán a cukorbetegség kezelésből megváltozását, anyagi és szociális helyzetének alapvető felborulását, családi és szexuális életének megváltozását eredményezi.
Az alsó végtagok gangrénje a cukorbetegség fórumán
A teljes veseelégtelenség állapotában a betegek többsége elveszti munkahelyét, társadalmi pozícióit, a családban betöltött szerepét, és rokkanttá válik. Ezért elsődleges feladatunk a vesebetegség korai felismerése és lehetőség szerinti oki kezelése, amivel akár teljes gyógyulást is elérhetünk primer és szekunder prevenció.
Ha azonban a gyógyulásra nincs esély, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy jól szervezett gondozással, szekunder és tercier prevencióval a végstádiumú veseelégtelenség kialakulását és ezzel a vesepótló kezelés szükségességét minél jobban elodázzuk, illetve ha ez mégis bekövetkezik, akkor a rehabilitáció lehetőségeit alkalmazzuk. Reményt a veseátültetés lehetősége adhat, de a beteg ilyenkor is tartós gyógyszerszedésre és orvosi felügyeletre szorul, életét súlyos szövődmények fenyegetik, a rejekció fellépése miatt újra művesekezelésre kerülhet vissza.
Míg alig évvel ezelőtt a különböző vesepótló eljárások kezdetleges volta miatt már az is nagy eredménynek számított, ha a beteg életét évvel sikerült meghosszabbítani, ma már a korszerű feltételek akár több évtizedes túlélést is biztosítanak. A tartósan túlélő betegek életminőségének kérdése mindenütt előtérbe került. Hogyan lehet a klinikailag egyre jobb állapotban tartható betegeknek a betegségükkel úgy együtt élni, hogy az nekik is, a társadalomnak is hasznos és minőségi életet jelentsen?
A nail spontán a cukorbetegség kezelésből a vesebetegek komplex rehabilitációs programja adhatja meg. A vesebetegek komplex orvosi, szociális, oktatási és foglalkoztatási rehabilitációjának célja a beteg ember korábbi aktivitásának, családban betöltött szerepének és társadalmi pozíciójának a lehető legteljesebb mértékben történő helyreállítása, és ezzel a lehető legjobb életminőség elérése.
A komplex rehabilitáció négy területen valósul meg. Krónikus vesebetegek orvosi rehabilitációja Áttekintve a krónikus veseelégtelenség stádiumait, megállapíthatjuk, hogy a nem gyógyítható krónikus vesebetegek orvosi rehabilitációjának célja a veseelégtelenség progressziójának csökkentése és a kísérő betegségek kialakulásának megakadályozása, nail spontán a cukorbetegség kezelésből a hangsúly a szekunder és tercier prevención van.

A betegek a predialízis stádiumában még megőrzik munkaképességüket, illetve képesek a korábban megszokott aktivitásuk folytatására. Az igazi probléma a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásával jelenik meg, amikor is a beteg munkaképtelenné válik, elveszti korábbi aktivitását, és komplex rehabilitációra szorul.
Ha egy nőnek cukorbetegsége van, lehetséges-e egy baba?
Ebben a stádiumban a beteg életét csak valamilyen vesepótló kezeléssel tudjuk meghosszabbítani. Tekintettel azonban arra, hogy egy életfontos szerv teljes működésének kieséséről van szó, a szervi elégtelenség a teljesítőképesség nagyfokú csökkenésével jár.
Az orvosi rehabilitáció azt a komplex orvosi tevékenységet jelenti, amit a betegség kezelésének, gyógyításának terén fejtünk ki, az egészség minél teljesebb megőrzése, illetve helyreállítása érdekében.

A vesepótló kezelésekről elmondhatjuk, hogy azok mind a dialízis, mind a transzplantáció területén a legkorszerűbb orvosi eredmények közé tartoznak. A szekunder prevenció a krónikus vesebetegek rehabilitációjában döntő tényező, hiszen a veseelégtelenséggel járó állapotváltozások hypertonia, hypervolaemia, renális anaemia, balkamra-hypertrophia, szekunder hyperparathyreosis, a felfokozott atherosclerosis, extraossealis kalcifikáció, beta-2 amyloidosis stb.

Ezek a folyamatok már a predialízis stádiumában megkezdődnek, de a dialíziskezelés során mindvégig egyre súlyosabb módon fenyegetnek, és végső soron a vesebetegek halmozott fogyatékosságához vezet het nek. A hatékony dialízis HD, PD, APD, CAPD - kezelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk a kísérő betegségek és szövődmények megelőzésére szekunder prevencióilletve az ezek miatt kialakult újabb fogyatékosságok orvosi rehabilitációjára pl.
A dialízismodalitások közül a ban végzett hazai felmérés szerint az önmagukat saját otthonukban peritoneálisan dializáló CAPD, APD betegek esélye a legjobb a sikeres rehabilitációra.
Diszlipidémia - rossz vérkoleszterin- és zsírszint Autoantitestek a vérben az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigyet Pozitív A fő különbségek a következők: testtömeg - elhízott vagy sem; antitestek a vérben; vérnyomás - magas vagy normális. Az Acanthosis nigricans különleges sötét foltokamely lehet az ujjak és a lábujjak, a hónalj és a tarkó között. Ez az inzulinrezisztencia jele.
A hemodializált a bőr kiszáradását kezelés cukorbetegség heti 3 4 órában végzett intézeti kezelése nagyobb kötöttséget, nagyobb mértékű kiszolgáltatottságot jelent, ugyanakkor a kezelési napon az erélyes folyadék- és méreganyag-eltávolítás miatt a betegek nagyobb fizikai és pszichés igénybevételnek vannak kitéve. Krónikus vesebetegek szociális rehabilitációja A krónikus veseelégtelenség miatt a betegek társadalmi és családi kapcsolatai romlanak, anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
A szociális gondoskodás különböző formáira, nail spontán a cukorbetegség kezelésből juttatásokra, segélyekre van szükségük ahhoz, hogy az esélyegyenlőség társadalmi szinten nail spontán a cukorbetegség kezelésből. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a felméréseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a művesekezelt betegek házastársa is a beteghez hasonlóan súlyos pszichoszociális problémákkal küszködik. Ezért nemcsak a beteg, de az egész család szociális rehabilitációját is célul kell kitűznünk, különben a családra háruló terhek elősegítik a válásokat és a család szétesését.
A szociális rehabilitációban alapvetően fontos a társadalmi tudat, a közvélemény formálása, és a betegek érdekvédelmének kiterjesztése is. A veseelégtelenség miatt dialíziskezelésre szoruló betegek között világszerte egyre több az idős, súlyos komorbiditással rendelkező egyén, közöttük különösen az egyedülálló nők vannak rendkívül kiszolgáltatott helyzetben.
Ennek megfelelően igen rossz anyagi körülmények között élnek, és a többségük komoly szociális támogatásra szorul. Ezeket az igényeket minden műveseállomáson a felsőfokú képesítéssel rendelkező szociális munkásoknak kell kielégíteni.
Szociális munkás hiánya miatt a cukorbetegség kezelésére intézmények gyakran még ahhoz a szociális juttatáshoz sem jutnak hozzá, ami alanyi jogon járna számukra.
A mai Bepillantó rovatomon belül egy cukorbeteggel beszélgettem el. Jelenleg hozzávetőlegesen közel ezren szenvednek diabéteszben, túlnyomó többségük esetében a túlsúllyal összefüggésbe hozott 2-es típust diagnosztizálják. Az 1-es típusú diabétesz kialakulásának oka lehet például genetikai hajlam vagy korai környezeti provokáló hatások. Először is, köszönöm, hogy válaszolsz a kérdéseimre. Hányas típusú diabéteszben szenvedsz?
A betegek pszichoszociális helyzete igen fontos tényezője az életminőségnek, a mortalitásnak és a komorbiditásnak. Nagy igény lenne minden műveseállomáson pszichológus alkalmazására is. Krónikus vesebetegek foglalkoztatási rehabilitációja Kb évvel ezelőtt a művesekezeléssel életben tartott betegek többnyire fiatal, munkaképes korúak voltak, és így a rehabilitáció fő törekvése a munkaképesség, illetve az aktív foglalkoztatás visszaállítása volt.
Az utóbbi időben azonban egyre több idős és súlyos komorbiditással élő veseelégtelen beteget kezelünk, akiknél a rehabilitáció célja a korábbi állapot, illetve aktivitás minél teljesebb visszaállítása, és a beteg számára a lehető legjobb életminőség biztosítása. Gyakran a legfontosabb feladatunk, hogy az önmagát ellátni képtelen beteget önellátóvá tegyük, aminek elérése komoly rehabilitációs teammunkát igényel.
A rehabilitációs célokat tehát minden betegnél egyénileg kell mérlegelni, figyelembe véve korát, korábbi fizikai aktivitását, szakképzettségét, megmaradt képességeit, a továbbképzés és az átképzés lehetőségeit.
A foglalkoztatási rehabilitáció sikerét alapvetően befolyásolja a beteg iskolai végzettsége, illetve az alkalmazott vesepótló kezelés fajtája, a kísérő betegségek súlyossága. Igen fontos, hogy a munkát nail spontán a cukorbetegség kezelésből vállaló betegek egy része otthonában a háztartást vezeti, illetve vidéken a ház körül tevékenykedik. A munkavállalás nemcsak a fizikai és szellemi aktivitás megőrzését jelenti, hanem a beteg önbecsülését, társadalmi hasznosságérzését is visszaadja, ugyanakkor a keresete hozzásegíti az anyagi és szociális problémáinak megoldásához.
Növelné 5 a munkavállalást, ha megfelelő számban védett munkahelyek állnának rendelkezésre, ahol a beteg ember nemcsak képességeinek megfelelő munkához juthat, hanem pl. Így pl. Igen nagy a betegek kórházi ellátásának igénye is. A betegoktatás célja, hogy a beteg a saját betegségét megismerje, tisztában legyen a diagnosztikus és terápiás lehetőségekkel, az ellenőrző vizsgálatok jelentőségével, értékelésével.
A krónikus vesebetegségek kórlefolyása
Vegyen részt aktívan a saját maga gyógykezelésében, a diétát tudatosan tartsa be, vezesse a diétás naplóját, a gyógyszeres előírásokat tartsa be, és tudja, hogy a gyógyszerek szedésének mi a célja, mik a várható eredmények. A beteg oktatását szakképzett oktatónővérek, ápolók, illetve orvosok, dietetikusok, szociális munkások, gyógytornászok, tehát a rehabilitációs team tagjai végzik. Az együttműködő, az oktatás során egyenrangú partnernek tekintett beteg compliance-a javul, tudatosan és pontosan betartja az orvosi előírásokat a gyógyszerszedésre és diétára vonatkozóan.
Fontos, hogy a beteg edukációját minél korábban kell megkezdeni, és azt a beteg élete végéig folytatni kell. Az amerikai vesebetegek ellátásában meghatározó szerepet játszó National Kidney Foundation szerint a sikeres rehabilitáció 5 E kritériuma: Encouragement: bátorítás, biztatás, pozitív példák szerepe Education: betegoktatás a vesebetegségről, a kezelésről és az önkezelés folyamatairól Exercise: fizikai tréning az inaktivitás helyett Employment: megfelelő intézményi keretek között történő munkavállalás Evaluation: az eredmények neuropátia kezelése, folyamatos értékelése A bátorítás, biztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a beteg hajlandó legyen a kezelésében, rehabilitációs programjában együttműködni.
Az oktatás és felvilágosítás korunk alapvető követelménye, aminek lényege a beteg egyenrangú partnerként való tanítása, elfogadása, és a minél nagyobb önállóságra való biztatása.
Az oktatás eredményessége nemcsak a beteg életminőségében, hanem morbiditásában és túlélési esélyeiben is meghatározó.
A cukorbetegség késői szövődményei -- Dr. Nádas Judit
A fizikai tréning is nagy jelentőségű a szervezet karbantartásában, a közérzet és terhelhetőség javításában. Az inaktivitás e betegcsoportban is szerepet játszhat a csonttörés rizikójának fokozódásában, az ízületi fájdalmak és a mozgáskorlátozottság kialakulásában.
A megfelelő intézeti körülmények biztosítása a nail spontán a cukorbetegség kezelésből foglalkoztatáshoz ma még álomnak tűnik, de ennek elérésére törekedni kell. És végül az eredmények értékelése, rendszeres felmérése, és ennek alapján újabb célok kitűzése a személyre szabott rehabilitációs terv sikerének kulcsa.
A halmozott fogyatékosság kialakulását leggyakrabban a diabeteses vesebetegeknél látjuk, ahol a súlyos micro- és macroangiopathia súlyos szív- és érrendszeri szövődményekhez, látásfogyatékossághoz, a végtagi keringészavar és polyneuropathia súlyos mozgásfogyatékossághoz vezet.
Az idős dializált betegeinknél gyakoriak a súlyos érszövődmények, 6 mozgáskorlátozottság, látás- és hallásfogyatékosság egyidejű fennállása. Ezeket a betegeket csak egy multidiszciplináris team tudja eredményesen gyógyítani és rehabilitálni.
Bőrtünetei cukorbetegség és a pajzsmirigy-betegség
A krónikus vesebetegek hátrányos helyzete és esélyegyenlősége A szociális helyzet és iskolázottság alapvetően meghatározza a hátrányos helyzetű, fogyatékos emberek lehetőségét arra is, hogy az esélyegyenlőségnek érvényt szerezzenek. Ezért a kezelőszemélyzetnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a beteg törvényben biztosított jogait érvényesíthesse. A kiszolgáltatottság és kilátástalanság érzése gyakran depresszióhoz, szuicid késztetéshez vezet, ami a beteg életminőségét és túlélési esélyeit tovább rontja.
A társadalom peremére sodródott, gyakran idős, egyedül álló, munkaképtelen, súlyos anyagi gondokkal küszködő, dialíziskezelésre szoruló, gyakran halmozottan fogyatékos vesebeteg sikeres rehabilitációját csak szervezett segítségnyújtással lehet biztosítani.
Ilyen közösség a rehabilitációs team. A rehabilitációs team A rehabilitációs team vezetője a beteg ellátását, gondozását irányító nefrológus szakorvos, a team tagjai a szakképzett dialízis-nővérek, ápolók, szociális munkás, dietetikus, rehabilitációs szakember, gyógytornász, fizikoterapeuta, pszichológus, lelkész és önkéntes segítők.

A szociális segítségnyújtást nemcsak az érvényben levő szociálpolitika határozza meg, hanem az a tény is, hogy a beteg hozzájut-e a szociális támogatásokhoz, segélyekhez.
Gyakran a beteg hogyan kell sütni a hagymát a sütőben diabétesz kezelésére alkalommal nem tud élni a lehetőségeivel, mert nem ismeri azokat, illetve nem tudja, hogyan veheti azokat igénybe.
Ehhez megfelelő segítséget a team tagjai közül a felsőfokú képzettséggel rendelkező szociális munkás tud nyújtani. Az egyénre szabott rehabilitációs terv A vesebetegek komplex rehabilitációja csak egyénre szabott módon valósítható meg, hiszen a veseelégtelenség tényén és annak vesepótló kezelésén túl a beteg állapotát döntően és egyéni módon befolyásolják azok a kísérő betegségek, szervi károsodások, amelyek akár halmozott fogyatékossághoz is vezethetnek.
Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége van az 5 E kritériumok szemléletének és az egyéni rehabilitációs program kidolgozásának. A rehabilitációs terv lényege a beteg szomatikus állapotának felmérése, az érintett szervek funkcionális képességének megállapítása, a terhelhetőség vizsgálata, a kognitív képességek felmérése, és a megmaradt képességek ismerete alapján a beteggel együtt olyan rehabilitációs célok kitűzése, melyek reálisak, a beteg korábbi képzettsége és megmaradt képességei alapján elérhetők.
Fontos, hogy a rehabilitációs terv megvalósítása során időszakosan kiértékeljük az eredményeket, a rehabilitációs célokat az újabb felmérésekre alapozva folyamatosan revideáljuk. A rehabilitáció legfontosabb célja a beteg ember korábbi teljesítőképességének és aktivitásának helyreállítása ha munkaképes korban van, akkor lehetőség szerinti munkába állítása, ha önmaga ellátására képtelenné vált, akkor az önellátás biztosítása.
A rehabilitáció másik fontos eleme a beteg megfelelő életminőségének biztosítása, amit a rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizhetünk. A vesebetegek rehabilitációját minél korábban célszerű elindítani, és ez a folyamat a beteg élete végéig tart. Nail spontán a cukorbetegség kezelésből rehabilitációs program A vesepótló kezelések számának és minőségének nagyfokú javulása nemcsak megteremtette a betegek rehabilitációjának lehetőségét, hanem egyben kihívást is jelent abban az értelemben, hogy komplex rehabilitációval a beteg ember számára a lehető legjobb életminőséget teremtsük meg.
Hogyan kezeljük a 2-es típusú cukorbetegséget. A cukorbetegség olyan betegség, amelyben a szervezet nem képes szabályozni az emelkedett vércukorszintet. A cukorbetegség akkor betegszik meg, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy.
Ennek a célnak az elérését szolgálja a renális rehabilitációs program, amely kiemelten foglalkozik a következő feladatokkal. Ha lehetőségünk van a primer és szekunder prevencióra, akkor a teljes veseelégtelenség kialakulását akár meg is akadályozhatjuk.
Ha nem, akkor is módunk nyílik az optimális kezelés diéta, folyadékegyensúly és gyógyszeres terápia hatására, a beteg jó fizikai és pszichés állapotban tartására, a családtagok és a beteg felvilágosítására, edukációjára, a munkavégzés és hasznosságérzés fenntartására.
Mindezekkel a lehetőségekkel a gondozás során hatékonyan, akár hónapokkal, évekkel is elodázhatjuk a vesepótló kezelés szükségességét. A vesepótló kezelésre való felkészítés A betegség pszichoszociális problémáinak ismertetésénél már szó volt a művesekezelés megkezdésének pszichológiai hatásairól. Mind a beteg, mind a környezete számára felbecsülhetetlen segítség az időben történő felkészítés, felvilágosítás és a folyamatos pszichés támogatás. A sikeres rehabilitáció döntő eleme a beteg pszichoszociális helyzetének ismerete és a lehető leghatékonyabb támogatása.
Minél súlyosabb a beteg szociális helyzete, annál kisebb a sikeres rehabilitáció esélye. A részletes és türelmes felvilágosítás, a kezelési módozatok gyakorlatban történő bemutatása lehetőség arra, hogy a már kezelt betegekkel személyesen is találkozhasson és tőlük a leghitelesebb információkat kapja meg, nagymértékben oldja az ismeretlentől való félelmet és szorongást.
Hosszú távon a beteg együttműködését is meghatározhatja, ha a számára kedvezőbbnek ítélt dialízisformát szabadon választhatja meg. Fontos a döntésbe a családot is bevonni, CAPD kezelés esetén pedig egy segítő családtagot is meg kell nyernünk, akit később a beteggel együtt tanítunk be a kezelésre. A kezelés szabadon való megválasztása ugyanakkor törvényben előírt betegjogi kérdés is. Tehát a választás lehetőségének felajánlásával a betegnek nem szívességet teszünk, hanem a törvényes jogait érvényesítjük.
Ugyanezen elvek alapján kell tájékoztatni a beteget a vesetranszplantáció lehetőségéről is, amiről a beteg írásos nyilatkozatban is megerősíti döntését.