Készülék a diabétesz kezelésére wlty- 2021 ár

Irodalomjegyzék Bevezető A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. De vajon a civilizáció mint megbetegítő tény­ ező, hogyan ragadható meg?

A civilizáció mely aspektusa az, amely a betegségekért felelős? A sűrű népesség? A mesterséges anyagok és a szennyezett környezet?

Hallucinációk és téveszmék - Feszültség

Mind lehetséges. A ku­ tatások alapján úgy vélem, a civilizáció megbetegítő hatásának fő tényezői a helytelen táplál­ kozás és a nap kerülése. A legtöbb nosztalgikus irányzat ősinek a pár száz, maximum egykétezer éves életmódot tekinti, ami bizonyára jobb, mint a mai életmódunk, de nem elméleti síkon más.

Ami ma a reformtáplálkozásban a modem életformára válaszként született, az mé­ lyen magában hordozza lenyomatként a Nem szakít vele, hanem csak megreformálja. A barna cukor semmivel nem egészségesebb, mint a fehér cukor, az em­ ber alig ötszáz éve ismeri a cukrot.

A teljes kiőrlésű gabona csak hajszállal jobb, mint a fino­ mított fehér liszt. A gabonafogyasztás igazi ellentettje a gabona nem fogyasztása. Az evolúció során az ember évmilliókig egyáltalán nem élt gabonával. A táplálkozás igazi reformjának nem a nyugati étrendből kell kiindulnia, hanem abból, hogyan táplálkoztak őseink, mire adaptálódtunk évmilliók alatt.

• Cukorbetegség teszt patika

A táplálkozás megreformálásához modellként itt vannak a természeti népek. Bár a civilizá­ ció csápjai lassan őket is elérik, ahol még háborítatlanul élik hagyományos életüket, ott isme­ retlenek a civilizációs betegségek, azaz a szívbetegség, a rák, az autoimmun betegségek.

Az evolúciós orvoslás és evolúciós táplálkozástudomány az ő tanulmányozásukkal többet tud meg az emberi szervezet egészséges működéséről, mint az orvostudományi kutatások együttvéve.

Hallucinációk és téveszmék

Aki kicsit is beleássa magát az orvostudományi kutatásokba, megdöbbenve tapasztalhatja azt a hihetetlen technikai és elméleti tudást, amellyel a molekuláris szintig eljutva képesek a kuta­ tók elemezni az emberi szervezet működését. A gond csak az, hogy minél mélyebbre jut valaki a test működésének megértésében, annál inkább szem elől teveszti a globálisabb keretek fontos­ ságát. A nyugati táplálkozás paradigmáját a modem orvostudományi kutatások alapvetően so­ ha nem vizsgálták, és nem kérdőjelezték meg.

Öröktől adottnak tekintették az ember kialakult étrendjét, és a civilizációs betegségek okát maximum az arányok eltolódásában keresték. Ahogy egy kutató találóan megfogalmazta: ha mindenki dohányozna, azt gondolnánk, a tüdőrákot va­ lami genetikai eltérés okozza. Mert a dohányzás olyan természetes volna, hogy senki nem vizs­ gálná, vajon mi lenne, ha nem dohányoznánk.

A kuta­ tások fő irányát meghatározó paradigma meg sem kockáztatja, hogy firtassa a gabonafélék fo­ gyasztásának egészségességét. A gabonafogyasztás olyan, mintha mindenki dohányozna. Az egész megkérdőjelezése helyett maradt az összetevők arányaiban keresni a baj gyökerét.

Sok zsír? Sok só? Sok UV-sugárzás? A részkérdésekben való elmerülés vezetett az orvostudomány egyik legnagyobb tévedésé­ hez, a koleszterinhipotézishez, ami teljesen átalakította az egész nyugati világ gondolkodását és orvoslását - minden eredmény nélkül.

Ha végigtekintünk az orvosláson, azt látjuk, hogy a meghatározó szemlélet szerint a beteg­ ség a beteg emberben bekövetkezett elváltozás következménye, vagyis a betegségért az egyén genetikai vagy egyéb okokból kialakult sérülékenysége hibáztatható.

Vagyis abból indul ki, hogy vannak az egészséges és vannak a beteg emberek, a határvonal köztük élesen meghúzha­ tó. Ez a szemlélet továbbá magában hordozza azt is, hogy nem a táplálkozással van alapvető­ en baj, hanem azokkal, akik az egészséges táplálkozásra betegséggel reagálnak.

Lehet tehát vizsgálni a szénhidrátanyagcsere-zavarát, de nem merül fel az, hogy maga a szénhidrátfo­ gyasztás a probléma. Lehet konkrét ételek és vegyületek rákkeltő hatását vizsgálni, de nem me­ rül fel, hogy a nyugati étrend és a melanoma kockázata miatti napfénykerülés egészében rák­ keltő.

Lehet az autoimmun betegségeket molekuláris szintig kutatni, de komolyan nem merül fel, hogy a nyugati táplálkozás két nagy alapegysége, a gabonafélék és a tejtermékek fogyasz­ tása a bűnös. Ezért nem merült fel, miszerint a szívbetegségjárványt nem a zsír, hanem a szénhidrátok okozzák, vagy hogy a cukorbetegség valójában normális re­ akció egy megbetegítő étrendre, és hogy egy apró, de sokaknak mégis súlyos problémát is em­ lítsek: az akne összefügghet a táplálkozással.

A csillagászat, a fizika, a biológia megrekedt vol­ na a világ megértésében, ha nem söpri félre a régi paradigmát a heliocentrikus világkép, a re­ lativitáselmélet és kvantummechanika és az evolúciós teória.

Az orvoslás új paradigmája az emberi táplálkozás új szemléletére kell épüljön. Az új paradigma szellemében azt mondhatjuk, hogy a nyugati étrend alapvetően idegen készülék a diabétesz kezelésére wlty- 2021 ár emberi szervezet működésétől, következésképpen ez az étrend eredendően megbetegítő.

A természeti népek, vagy a százévesek vizsgálatából tudjuk, a magas vérnyomás, a romló cukorháztartás, az érelmeszesedés, a csontritkulás nem a korral jár, hanem a megbetegítő étrend kumulatív hatása.

Ez a könyv sokéves gondolkodás és vizsgálódás terméke. A világon rengeteg felvilágosult gondolkodású kutató van, aki már egy új paradigmát képvisel. Ez a könyv rengeteget merített az ő munkásságukból. Minden paradigma ideológiai sajátosságokkal is bír, vagyis adott kor­ ban nem pusztán tudományos érvek, hanem érdekek hálózata tartja fenn. Különösen igaz ez a nyugati táplálkozás paradigmájára, amelyet a hatalmas tőkeerőt képviselő élelmiszeripar és a táplálkozásból eredő megbetegedések kezelésére gyógyszereket kifejlesztő gyógyszeripar tart életben.

A paradigma fenntartásának érdekében a két iparág, de különösen a gyógyszeripar, rendkívül szoros, szimbiotikus kapcsolatot épített ki az orvoslással. Ez a kapcsolat mára olyan szorossá vált, hogy készülék a diabétesz kezelésére wlty- 2021 ár orvostudomány elveszítette függetlenségét.

Az orvostudományi elméle­ tek sikerességét ma már nem a magyarázó elv jelenti, hanem hogy mennyire illeszkedik a gyógyszeripar érdekeihez.

Ilyen légkörben az általam idézett kutatók egyfajta megtűrt tudomá­ nyos partizánok, akik addig végezhetik a dolgukat, míg túlságosan meg nem sértik az uralko­ dó paradigmát életben tartók érdekeit. E könyvben találni példákat erre is, de élő példaként em­ líthetném akár magamat is.

Kutatói állásomba került az, hogy nyilvánosan hirdettem az antidepresszánsok hatástalanságát és öngyilkosságfokozó hatását. Akinek a tudományos igazság fontosabb, annak ilyesmire mindig számítani kell. A hosszú élet titka E fejezetben megtudhatja, mi a hosszú élet titka, hogyan élhetne évig vagy még tovább.

Mindenkiben ott van az Elet órája, amit bárki át tud állítani. Az Élet órája jobb, ha késik. Szeretnék sokáig élni, és azt hiszem, nem vagyok egyedül.

Szendi Gábor PALEOLIT TÁPLÁLKOZÁS. A nyugati életmód és a civilizációs betegségek

Sőt, ha a bioboltok forgalmát néz­ zük, szerintem egyre többen vagyunk. És ez egyeseket egyre jobban aggaszt. Mert, még ha le is számítjuk azokat a komolytalan versenyzőket, akik szétdohányozzák a tüdejüket vagy 50 ki­ ló súlyfelesleggel pihegik, hogy igen, ők is szeretnének legalább évet megérni, még akkor is túl sokan akarnak sokáig élni, és ez egyre jobban sikerül is nekik.

Ettől aztán alaposan feje tetejére áll a világ. Jó üzletnek ígérkezett, példának okáért, a 90 éves francia Jeanne Calmenttel lakása örökléséért havi frankos eltartási szerződést kötni. Eltartója álmában sem gon­ dolta volna, hogy az asszony lesz a világ leghosszabb életet élő embere. Mire Calment asszony éves korában örökre lehunyta szemét, eltartója már egy éve halott volt, s a 32 év alatt annyit fizetett az asszonynak, hogy azért a pénzért kétszer is megvenette volna a lakást.

Hason­ ló aggodalmak miatt üszanak rosszul manapság a new drug treatment előállítás kezelői is. Madame Calment a második világháború kitörésekor ment nyugdíjba, és ig, vagyis 58 évig folyósították neki a nyugdíját. Persze mondhatnánk, Madame Calment kivétel.

Mivel Svédországban az es évektől szigorúan anyakönyvezték a szü­ letést és halált, ezért a demográfusok már az as évektől pontos képet kaphattak a várható élettartamról. Ez azt jelenti, hogy év alatt lényegében majd két­ szeresére nőtt az átlagos élethossz.

S mi lesz, ha ez így megy tovább? Mehet-e így tovább? Louis Dublin ban a maximálisan elérhető átlagos életkort 65 évre becsülte. Egy fran­ cia demográfus ban már férfiaknál 74 évre, nőknél 80 évre becsülte.